Amikor fogyókúrába kezdünk érdemes áttekinteni, hogy melyek lesznek azok a szerveink, amelyek működése alapvetően meghatározza céljaink elérését. Sokan ilyenkor elsőre a gyomrukra asszociálnak, miközben a folyamat működéséhez számos szerv közös munkája szükséges.
Az emésztés már jóval a gyomrunk előtt megkezdődik. A nyálunkban jelen lévő amiláz enzim a szájban bontani kezdi a keményítőt, majd a gyomorba kerülő ételek további emésztőnedvekkel és emésztőenzimekkel találkozva tovább bomlanak. Az amiláz nem tűnik el, hanem keveredik a gyomor fedősejtjei által termelt erősen savas kémhatású gyomorsavval, és a fősejtek által megtermelt fehérjebontó enzimekkel. Itt zajlik a lenyelt ételek megtisztítása, a keményítő bontásának folytatása, és a fehérjebontás megkezdése. Ezen összetett kémiai folyamatok egy a szilárd tápláléknál könnyedebben szállítható pempőt eredményeznek. Ennek ideje függ a gyomorba kerülő tartalom összetételétől, és annak fizikai felaprításától azaz attól, hogy milyen alaposan rágtuk meg az ételt.
A folyamat a patkóbélben folytatódik. A már cseppfolyós gyomortartalom ide, a vékonybél első szakaszába kerül, ahol már nem savas, hanem lúgos kémhatású emésztőnedvekkel keveredik. Az epehólyag, amelyet a táplálék idegi és hormonális hatásai összehúzódásra késztetnek ide üríti a máj által megtermelt epét. Ebben a folyadékban ugyan nincs emésztőenzim, mégis létfontosságú feladatot lát el. A nagyobb méretű zsírcseppeket kisebbekre bontja (emulgeálja), hogy a lipáz nevű, hasnyálmirigy által termelt zsírbontó emésztőenzim megkezdhesse munkáját. A hasnyálmirigy ezen felül a fehérjék, a keményítő, a szénhidrát és a nukleinsavak további bontásához is előállítja a megfelelő emésztőenzimeket. A táplálék útja ezen a szakaszon a vékonybél saját mirigyeinek tevékenységével zárul, amelyek a további számos emésztőenzimet, vizet, ionokat és mucint tartalmazó bélnedvvel segítik a folyamatot.
Az emésztés a vékonybélben majdnem teljes egészében lezárul. A vastagbél már csak az elszórtan jelenlévő értékes anyagok és a még megmaradt víz felszívásáért felel. A cél innentől kezdődően a visszamaradt salakanyagok mielőbbi kiürítése.
A táplálékok megemésztése tehát egy igen összetett kémiai és fizikai folyamat, amelynek optimális működését a szervek, szervrendszerek között fennálló idegi és hormonális kapcsolatrendszer és egyensúlyi állapotok befolyásolják. Az ebben az írásban megemlített szervek támogatásával hozzájárulhatunk emésztőrendszerünk működéséhez, amely éppúgy elengedhetetlen az egészséges testsúly eléréséhez és megtartásához, mint az egész szervezetünk megfelelő működéséhez.