Azonban, hogy teljes képet kapjunk az allergiás állapotokról, érdemes tisztában lennünk olyan alapvető információkkal, hogy melyek a specifikus tünetek, hogyan lehet kezelni és megelőzni ezeket a kellemetlen helyzeteket, illetve, hogy mikor milyen növény pollenjei vannak jelen nagyobb koncentrátumban a levegőben. Az alábbiakban magáról az allergiás folyamat kialakulásáról, tüneteiről ejtünk néhány szót közérthető módon, majd az allergiákat kiváltó tényezőket soroljuk fel, rövid leírást adunk a szezonális pollenallergiáról, vagyis a szénanátháról, végül pedig a kezelés-megelőzés lehetőségeiről szólunk – a teljesség igénye nélkül, hiszen egy hatalmas témakörrel állunk szemben.
Mi az allergia, milyen szervrendszereket érinthet?
Az allergiás vagy másnéven túlérzékenységi (esetleg még atópiásnak nevezett) reakció az immunrendszer egyik legnyilvánvalóbb megnyilvánulási formája, mikor a környezet általában egy teljesen ártalmatlan anyagával szemben egy túlzott védekező reakciót, vagyis immunválaszt indít az immunrendszer (1). Ezeket a reakciót kiváltó anyagokat nevezzünk antigéneknek vagy allergéneknek, melyek ellen ellenanyagok termelődnek a szervezetben. Az allergénnel történő legközelebbi találkozáskor a szervezet egy perceken belül kialakuló gyulladásos túlérzékenységi folyamatot generál számtalan biokémiai anyag közreműködésével, melynek eredményeképpen károsodnak a szöveteket. Bármely szervet érintheti az allergia, de leggyakrabban bőrtüneteket látunk, mint például a csalánkiütés vagy az atópiás dermatitisz, azonban a légzőszervrendszer is tüneteket produkálhat (például asztma vagy allergiás rinitisz = szénanátha formájában), és az emésztőszervek is érintettek lehetnek az allergiás folyamatokban, például ételallergiák okozta hasmenéses tünetek kapcsán. Az egyes allergiák sok esetben mutatnak családon belüli halmozódást, azaz, ha családunk valamely tagjánál előfordult korábban valamilyen féle allergia, nagy az esély, hogy nálunk is elő fog jönni a probléma a későbbiekben (2).
Mi okozhat allergiát?
Allergiát okozhatnak pollenek, gombaspórák (penészgombák), atkák (poratka), állati eredetű dolgok (állati szőr, rovarcsípések), kémiai anyagok (latex; mosószerek, öblítők és parfümök illatanyagai), gyógyszerek (penicillin, aszpirin), illetve egyes élelmiszerek (mogyoró, tojás, gabona, rák, kagyló) vagy azok összetevői (tejfehérje). Azonban elsősorban azt szükséges tisztázni, hogy az allergia és a valamire való érzékenység nem ugyanaz a dolog. Az allergia életveszélyes állapotot (anafilaxiás sokk) is előidézhet, míg az érzékenységnél, például tejcukor-érzékenységnél ilyenről szó sincs – itt elsősorban emésztőszervrendszeri problémák jelentkeznek „csupán”. Azzal a magyarázattal is érzékeltethetjük a különbséget, hogy ha valaki tejcukorra (vagyis laktózra) érzékeny, akkor ideiglenes diéta által van esélye arra, hogy ez az állapot megszűnjön nála, hiszen itt arról van szó, ahogy a szervezetben lévő tejcukorbontó enzim (a laktáz) kis mennyiségben, vagy egyáltalán nincs jelen a szervezetben (3). Azonban ha regenerálódik az a béltraktus, amely termeli ezt az enzimet, a probléma megszűnhet. Ellenben a tejallergia, vagyis mikor valaki a tehéntejben található bizonyos fehérjére allergiás, a tejfogyasztás esetén a tejfehérjék antigénként viselkednek és beindítják az egész szervezetre kiható túlzott immunválaszt, az allergiás reakciót. Ez utóbbit nem lehet csak úgy „kinőni”, és nem lehetséges az átmeneti és úgymond megengedő, olykor-olykor előforduló tejfogyasztás, hanem szigorú diéta szükséges egy teljes életen át (4).
Mi is pontosan a szénanátha?
A szénanátha, vagyis másnéven az allergiás rinitisz egy igen gyakori betegség, mely általában serdülőkorban, vagy fiatal felnőttkorban kezdődik. Bár a betegséget kiváltó pollenek révén elsősorban szezonális állapotról beszélhetünk, vannak olyan formái is, amelyek egész évben tüneteket okozhatnak (perenniális forma). A családi halmozódás itt is szóba jön, és alapvetően olyan embereknél jelentkezik, ahol megvan a hajlam a különböző allergiás állapotokra (ekcéma, csalánkiütés, asztma) (1). A tünetek kor előrehaladtával általában mérséklődnek, de a teljes gyógyulás ritka. A fák, pázsitfű és gabonafélék, különböző gyomok (parlagfű) pollenjei a leggyakoribb kiváltó tényezők. Ezek a pollenek szemmel nem látható méretűek, és virágzási idejüknek megfelelően okoznak panaszokat az arra érzékenyek emberekben az alábbi tünetek által: duzzadt orrnyálkahártya, orrfolyás, orrdugulás, időszakos tüsszögés, az orr-garat és a szem kötőhártyájának viszkető-égő érzése, könnyezés, fáradékonyság, rossz közérzet, enyhe hőemelkedés (5). Ezekből kifolyólag következményes tünetként fejfájás, alvászavar, középfülgyulladás, ízérzészavar és akár szaglási zavarok is jelentkezhetnek.
Mit tehetünk megelőzésként és kezelésként?
Fontos megjegyezni, hogy a szénanátha egy krónikus betegség, mellyel komolyan kell foglalkozni, hiszen ha nem kezeljük, hosszú távon következményes betegségek, például asztma alakulhat ki. A kezelés komplex, mivel egyrészt a gyógyszeres kezelés mellett az allergénnek való kitettséget is meg kell szüntetni (vagy legalább megpróbálni csökkenteni), ami nem mindig egyszerű és kivitelezhető feladat. Szénanáthánál az alábbiakat fontoljuk meg: az ismerten magas pollenkoncentrációjú területek elkerülése, zárt térben való tartózkodás a problémás időintervallumokban, pollenszűrők használata a lakásban és az autóban, a gyógyszeres (megelőző és szinten tartó) kezelés betartása. A szóba jöhető gyógyszerek közé tartoznak a szájon át szedhető antihisztaminok, melyek között – a közhiedelemmel ellentétben – találunk olyanokat is, melyek nem álmosítanak és nincsenek hatással a napi tevékenységre (újabb generációs szerek), illetve bizonyos antikolinerg és alfa-adrenerg hatású orrspray-k is ide sorolhatók, azonban a legeredményesebb szerek a szisztémás kortikoszteroidok, melyek majdhogynem azonnal és igen látványosan csökkentik főként a helyi, orreredetű panaszokat (6). Megelőzésként érdemes áttanulmányozni a pollennaptárt és figyelni a helyi pollenjelentést, melyből tájékozódhatunk, mikor minek van éppen a szezonja, és ennek megfelelően megtehetjük a megfelelő óvintézkedéseket. Általános teendőként immunrendszerünk erősítése és karbantartás szintén kardinális feladat, melyet számtalan gyógynövény és ún. szupergyümölcs által is elősegíthetünk. Ilyenek lehetnek a szőlőmag, a homoktövis, a goji bogyó, a sárkánygyümölcs, a noni és a ginseng is, melyek mind-mind magas vitamin- és antioxidánstartalmuk révén hozzájárulhatnak az erős immunrendszer fenntartásához (7, 8, 9).
Ezen gyógynövényekből készült étrend-kiegészítő kapszulánkat , továbbá immunerősítő csomagjainkat (II. III.) megtalálod webshopunkban.
Felhasznált irodalom ITT található!